Szerelem és barátság
Lazi Könyvkiadó 2013, Szeged
Fordító: Barcza Gerda
Jane Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban.
A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetébenaz írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.
A James Tissot...
Galgóczi Móni
(Ekultúra)
A James Tissot festményének felhasználásával készült borító mögötti kötetben négy rövidke történet olvasható Jane Austen korai művei közül. A történetek mindegyike vidám, bohókás, tréfát űz az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. Ehhez érdekes adalék, hogy egy bizonyos Mrs. Mitford állítása szerint Jane „a legcsinosabb, legostobább, legmesterkéltebb férjvadász nőszemély volt, akire valaha emlékezett”. Mindez főleg azért érdekes, mert Jane Austen kötetben szereplő írásai a mesterkélt viktoriánus viselkedés kifigurázásai. Vajon tényleg ő maga is olyan lett volna, amit kifigurázott, vagy Mrs. Mitford egyszerűen féltékeny volt? Nem tudjuk, de valószínűleg nem is számít, amikor ilyen, a későbbi zsenialitást megcsillantó gyöngyszemek maradtak irodalmi hagyatékában.
A „Szerelem és barátság” egy túlzó kijelentések által szórakoztatóvá váló romantikus irodalmi karikatúra levélregény formában; „A Lesley-kastély” szintén levélregény, ám sajnos befejezetlen, mégis annyi bonyodalmat tartalmaz, hogy akár több regény is kerekedhetett volna belőle; az „Anglia története (IV. Henrik uralkodásától I. Károly haláláig)” olyan csípősen, mégsem bántóan űz gúnyt az iskolai történelemkönyvekből, hogy azt tanítani kéne; „A három nővér” pedig nyugodt szívvel tekinthető a Büszkeség és balítélet előfutárának.
Aki nem szereti Jane Austen munkáit, ne is kísérletezzen ezekkel az írásokkal, aki viszont szívesen olvassa regényeit, vegye kézbe bátran, és olvasgassa, egészen biztosan lesz pár rendkívül kellemes perce. És közben, vagy éppen utána bárki eljátszhat a gondolattal: vajon mi lett volna, ha az 1775. december 16-án született, a kor legélesebb szemű megfigyelőjének és elemzőjének is tekinthető szerző nem csupán 41 évet élt volna. Esetleg azzal a gondolattal is eljátszadozhatunk, hogy vajon mit tudna kezdeni Jane Austen a XXI. században?
http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2013-04-07+12:00:00/jane-austen-szerelem-es-baratsag