Bédekker
Lengyel történet; Portugália
Lazi Könyvkiadó 2002, Szeged
Ez a kötet két elbeszélést, ha úgy tetszik, fiktív útirajzot tartalmaz. Az első, a Lengyel történet 1983-ban jelent meg a Magvető kiadónál, ám nem csonkítatlanul. A Szolidaritás szakszervezet megbuktatása után két évvel a gdanski munkásemlékműre tett utalásokat a kiadó öncenzúrája - maga a főszerkesztő, Kardos György személyében - megfellebbezhetetlenül kitörölte.
A Lengyel történet fő motívuma a hetvenes évek államszocializmusban felnőtt fiatal értelmisége kalandvágyának, illetve e vágyak behatároltságának megmutatása. Az ,,utazás" pozícionáltsága lengyelországi epizódok és egy amerikai szereplő koordinátái között rajzolódik ki. A mai fiatalok talán nehezebben értik meg annak hihetetlen népszerűségét, hogy akkor el lehetett utazni Lengyelországba vízum nélkül, és hogy amit ott találtak a mieink, az maga a Nyugat volt, a szellemi kaland, a ma oly sokat emlegetett, ám akkor csak vágyva érzett európaiság. A lengyel dzsessz, Grotowski ,,szegény színházának" és a Petőfi Rocknak felidézése reményeim szerint azonban még ma is lelkesítően hat.
A második történet, a Portugália későbbről, a kilencvenes évek közepétől datálódik. Ez már egy más világról szól, a posztkommunista és Európai Unió áldásait már élvező, ugyanakkor megejtő és fantasztikus hagyományokat őrző Portugáliával.
Nem lehet véletlen, hogy Portugáliának olyan erős varázsa van, elég csak Wim Wenders felejthetetlen lisszaboni filmjére gondolni. A magyarművészekre különösen nagy hatással volt ez az ország, az elmúlt évtizedben drámák és verseskötetek születtek, amelyek címükben a ,,portugál" szóval keltettek vágyakat, nosztalgiákat, ígértek nagy kalandot. E művekben a ,,portugál" ellentéte sokszor a ,,magyar", akit a sár lehúz, aki képtelen elindulni, aki nem érdemli meg Portugáliát. Fiktív útinaplóm nem az ellentétről, az utazási lehetetlenségéről szól, hanem a kapcsolatokat keresi, a mégoly ingatag függőhidat, melyek egymástól oly távoli, s mégis otthonosan rokon országainkat és kultúránkat összekötik.