A logóra kattintva a Könyvmoly Antikvárium oldalára léphet!

Belépés
 
 
 
Budapesti és szegedi ingyenes átvételi helyeink!
Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 29. Pólósbolt... Szeged, Gogol u. 6, Könyvmoly Antikvárium...
Könyveinkre 2+1 akció!!!
KETTŐT FIZET, HÁRMAT VIHET!...
Fekete István akciós kötetek!
50% kedvezmény!
Olvasson bele könyveinkbe!
LAPOZGASSON!
2017. október 20.

Austen, Jane

A Klastrom titka

Lazi Könyvkiadó 2010, Szeged

Fordító: Béresi Csilla

A Klastrom titkában új oldaláról ismerhetjük meg Jane Austent. Halála után kiadott regényében az (ön)ironikus Austen mutatkozik meg nagy kifejezőerővel és roppant szórakoztató formában.
Mint minden regényében, az írónő itt is egy fiatal lány, Catherine Morland útját ábrázolja, akit kezdettől fogva „antihősnőként” mutat be. A sokgyerekes, szegény papi családban felnőtt Catherine semmi különleges tulajdonsággal nem dicsekedhet, sem nem bájos, sem nem tehetséges vagy szépreményű, ám nagy csodálója a kor „gótikus” rémregényeinek. Életére is úgy tekint, mintha regényhősnő volna, és önnön jövőjét olvasná a fordulatos regények lapjain. A jövő azonban nem tartogat számára sem szerencsés kimenetelű hintóbalesetet, amely során a semmiből felbukkanó hős megmenti majdani szíve hölgyét, sem fényes báli részvételeket, sem örökké tartó barátságokat. A lányka bathi utazása balesetmentesen zajlik, élete első bálján kis híján elvész a tömegben, anélkül, hogy bárki lovagféle fölfigyelne rá, igaznak tűnő barátságáról pedig csak egyedül ő nem sejti, hogy üres, pénzhajhász és naivitását kihasználó kapcsolat csupán.
A Northanger Klastrombeli látogatása ugyan megcsillantja előtte a dermesztő kalandok lehetőségét: szellemjárta padlásszobákat, holttestnek ható viaszfigurákat, föld alatti cellákba zárt, elgyötört feleségeket, titkos csapóajtókat, ám a regényes fordulatok és a romantikus titkok itt is elmaradnak. Catherine jutalma mindössze némi élettapasztalat, mert ahogyan illúzióit vesztve kezdi megérteni a való életet, lassan kigyógyul romantikus csacskaságaiból, és igazi Austen-hősnővé válik: önismeretet szerez. Még egy tisztes kérő is felbukkan, akinek az oldalán aztán Catherine új fejezetet nyithat egy immár kevésbé ábrándos-ijesztő történetben: a saját hétköznapi életében.

Ajánló

Amikor 1817. július 18-án (negyvenegy éves korában) meghalt Jane Austen, sokan még nem voltak tisztában azzal az azóta többszörösen is bebizonyosodott ténnyel, hogy személyében a kor legélesebb szemű megfigyelőjét és elemzőjét veszítették el, aki megteremtette hazájában a társadalmi vígjátékot.
Életműve mindössze hat befejezett regényből áll, melyek közül kettő, a Meggyőző érvek és A klastrom titka 1817 végén, posztumusz jelent meg.
Jelen írásunk tárgya ez utóbbi, ami az előkelő világ szatíráját vegyíti a gótikus rémmesék egyes elemeivel.
Főszereplője egy ifjú leányzó (olyan 16-18 éves forma), aki vidéken, egy mindentől távoli kis faluban, egy tízgyermekes család negyedik gyermekeként nevelkedik csaknem minden külső hatás nélkül. Se újság, se pletykás szomszédok, csak a szülők, akik józan gondolkodású, helyes ítélőképességgel rendelkező, egyszerű emberek.
Bele sem merek gondolni, mi történne egy ilyen eredendően naiv, az emberi viselkedést egyáltalán nem ismerő leányzóval napjainkban. Mondjuk, amennyire tudom, akkoriban sem volt jellemző. Vagy legalábbis nem ennyire.
Szóval adott ez az ifjú hölgy, aki egy több hetes nyaralás formájában váratlan lehetőséget kap a szomszédoktól, hogy kiszabadulhasson eddigi megszokott közegéből, és kíváncsi, nyitott elméjével felfedezze a világot, illetve új ismeretségeket kössön.
A vidéki pap romlatlan gyermeke, a se nem bájos, sem nem tehetséges Catherine Morland új ismerőseitől egy rémregényt kap, és mivel nem rendelkezik korábbi ismeretekkel, ezt fogadja el egyedüli regényirodalomnak, az általa nem ismert világot olvasmányai alapján ítéli meg, saját életére pedig úgy kezd tekinteni, mintha ő is egy regény főszereplője lenne, ezért nem veszi észre, hogy azok, akiket barátnak hisz, valójában csupán kihasználják őt.
Amikor a felkapott fürdőhelyről látogatóba érkezik a Northanger Klastromba, képzelete azonnal benépesíti az épületet mindenféle rémséggel, ám szomorúan kell megtapasztalnia, hogy a romantikus és regényes fordulatok ezúttal is elmaradnak.
Az itt átéltek alapján lassan kezdi elveszíteni illúzióit, fokozatosan lekopik róla a magával hozott naivitás, és kezdi megérteni a való életet, megismeri önmagát, és ezzel igazi Austen-hősnővé válik, bár meg sem közelíti azt a szintet, mint mondjuk Elizabeth Bennett vagy Emma Woodhouse.
Tudomásom szerint a regény eddig három magyar fordításban került forgalomba. 1983-ban, 2003-ban és 2006-ban Borbás Mária, 2007-ben és 2009-ben Latorre Ágnes, 2010-ben pedig Béresi Csilla keze nyomán kelt életre a történet.
Bevallom, ebből kettőhöz volt közvetlen szerencsém, és bár általában nagyon szeretem Borbás Mária munkáit, most el kell ismernem, hogy Béresi Csilla magyarítása sokkal jobban tetszik. Valahogy gördülékenyebbnek, simulékonyabbnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi kiadás 5 oldalas jegyzetet tartalmaz, ami sokkal komolyabbá, teljesebbé teszi az összképet.
Érzésem szerint a hol szórakoztató, sziporkákkal meghintett, hol moralizáló történet, ami egyébként a gótikus regény kifigurázása, kilóg ugyan Jane Austen eddig általunk ajánlott művei közül, az egyszerre kissé ódon, humoros és kritikus művet mégsem kerülheti ki egyetlen magára valamit is adó Austen-rajongó sem.

Galgóczi Móni

2010. december 31.

http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2010-12-31/jane-austen-a-klastrom-titka

Kategória: Külföldi szépirodalom
Terjedelem: 240 oldal
Méret: 122 mm x 197 mm
Kötés: keménytáblás
Nyelv: magyar
ISBN: 978-963-267-082-9
Súly: 0.30 kg
Ár: 2 500 Ft

GY.I.K Súgó Jogi nyilatkozat Impresszum Szállítási díjak
© Lazi Könyvkiadó Kft. 2011