Surányi Miklós

A nápolyi asszony
Beatrix királyné

Lazi Könyvkiadó 2015, Szeged

A regény középpontjában Mátyás király nápolyi felesége, Beatrix áll. Ki volt ő? Surányi Miklós műve egy lehetséges válasz a kérdésre – ami egy asszonyi mesterkedésekkel, udvari intrikákkal és hatalmi harcokkal megtűzdelt mozgalmas korregény is egyben.

Aragóniai Beatrix rendkívüli egyéniség: intelligens, ambiciózus, szépsége teljében lévő szerelmes asszony, uralkodásra termett és mindenáron uralomra törő, odaadó feleség és kacér hódító, szerelmi kalandokat kereső nő egy személyben.

Társuralkodó Mátyás mellett: a királyi gondok részese, az udvar életének irányítója. Fényt, pompát, élvezeteket és művészeteket kedvelő reneszánsz ember, a humanista udvari élet szervezője Mátyással együtt, hívására sorra jönnek a királyi udvarba az olasz építészek, tudósok, művészek és főurak, de befogadja, sőt kedveli a szép és fiatal léhűtőket is.

Ám hiába a hatalom, a siker és az élvezetek: élete mégis tragikus, nincs gyermeke, nem tud trónörököst szülni Mátyásnak. A királlyal való kapcsolatát e magtalanság és Corvin Jánosra, a király törvénytelen gyermekére való féltékenység, az ellene indított eszeveszett harc árnyékolja be, ez teszi gyűlölködővé és néha gonosszá is, udvari cselszövések, intrikák kitervelőjévé és részesévé.

Beatrix élettörténetén keresztül megismerheti az olvasó Mátyás udvarának pezsgő, színes életét, az udvari bálokat és fogadásokat, a humanista művészeket és tudósokat, szerelmi történetekről és gáláns kalandokról értesül, de bepillantást nyerhet a történelmi eseményekbe is.

„…A REGÉNYÍRÓKRA VÁRT A FELADAT…”

Amikor a 19. század visszatekintett a múltra, a régi magyar korokra, Mátyás király uralkodását látta mindig az egyik legszebb, legdicsőségesebb pillanatnak. Hunyadi János fia, egy igazi nemzeti uralkodó a magyar trónon, a „vegyesházi” királyok zaklatott időszaka után harcolt a törökkel és a „némettel”, évszázadokra való hírnevet szerzett okos győzelmeivel, s ma is birtokolja minden gyerek rokonszenvét, köszönhetően a róla szóló népmeséknek. Azzal azonban igen sokáig adós maradt a történettudomány, hogy valódi, kritikus történelmi életrajzot írjon Mátyásról, az uralkodóról. Miközben neve korról korra a szabadság és függetlenség, a nemzeti kultúra és tudomány, az erényes és sikeres politika és a jó hadvezetés szimbóluma volt és maradt – elég csak a költő, törökverő Zrínyi Miklós és a második világháború idején kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre Mátyás-életrajzaira gondolni, akik különleges példát, koruk számára fontos mintát ismertek fel a király alakjában –, a történészek többé-kevésbé elfelejtettek modern Mátyás-életrajzot írni: mintegy nyolcvan éven át megelégedtek Fraknói Vilmos 1890-es, dicsőségszemléletű biográfiájával. Logikus módon tehát a regényírókra várt az a feladat, hogy a huszadik század első felében élők számára is érvényes és átélhető képet rajzoljanak az egyik legnagyobb magyar királyról.
A Lazi Kiadó, amely küldetésének tekinti a magyar történelmi regényirodalom legjobb műveinek méltó (újra)kiadását, nemrég már megjelentetett egy, a harmincas években íródott Mátyás-regényt. Harsányi Zsoltnak mindig is specialitása volt a színes, kalandos, alapos életrajzi munkák elkészítése, nem csoda, hogy 1937-ben Mathias Rex címen sokak kedvenc magyar királyáról is írt egy vaskos történelmi regényt. Surányi Miklós jelen műve, A nápolyi asszony azonban az ő kötetének is mintájául szolgált, hiszen már 1924-ben napvilágot látott – s azonnal elnyerte az Akadémia Péczely-díját.
Surányi Miklós (1882-1936), a nagy műveltségű vidéki levéltáros 1916-ban tűnt fel az irodalomban: A trianoni páva című regénye azonnali, hatalmas sikert aratott. 1918-tól kezdve már csak az írásnak és az újságírásnak élt, sorra láttak napvilágot történelmi regényei. Látásmódja azonban elképesztően eredeti volt: a nagy történelmi alakok életében és a jelentős történelmi események kulisszái között is a magántörténelem, az emberi érzelmek, szerelmek és gyűlöletek sorozata érdekelte, nem félt a korban erkölcstelennek minősített, valójában azonban rendkívül finoman erotikus leírásokat készíteni, s szereplőit legbelsőbb titkaikról, magánügyeikről nyíltan beszéltetni. Így tudta egyformán közel hozni olvasóihoz az Árpád-házi történelmi alakokat éppúgy, mint a vívódó Széchenyi Istvánt, akinek legnagyobb port kavart, befejezetlen, utolsó regényét, az Egyedül vagyunkat szentelte.
E sajátságok A nápolyi asszonyra is tökéletesen igazak. Surányi minden iránt érdeklődik, ami Mátyás korát jellemzi: olvashatunk követjárásokról és diplomáciáról, a reneszánsz udvar működéséről, politizáló urakról és csatázó katonákról, s megismerkedhetünk Mátyással, a királlyal, hadvezérrel, hőssel, tudóssal – és esendő emberrel. Mert a regény alapvetően mégis Mátyás és második felesége, a nápolyi asszony, Beatrix királyné szerelmét, házasságát, egymás felé fordulását és egymástól való elfordulását mutatja be: azt a „héja-nászt”, amilyen az író szerint legnagyobb uralkodónk és asszonya kapcsolata volt. Milyen reményekkel érkezett Magyarországra az itáliai hercegnő, s miért mentek ezek füstbe? Elég erős lehet-e egy nő ahhoz, hogy férfiként cselekedjen és döntsön? Lehet-e szeretni azt a nőt, akiről közben feltételezzük, hogy akár a fiunkat is megmérgezné? Mennyit ér a hatalom: eladja-e érte egy asszony még önmagát is? Mennyit ér a szerelem: elveszíthetjük-e benne önmagunkat? – teszi fel a kérdéseket a regény.
Miközben megtudhatjuk, hogyan élt és halt Mátyás, s mi történt a halála után Beatrixszal, Corvin Jánossal, s híveivel, a magyar nemesség színe-virágával, sokat gondolkodhatunk arról is, mennyi szerepet engedett a történelem a nőknek a 15. században, s mennyit a huszadik század elején. Lapozgatva a néha önpusztító vampként viselkedő, néha „vonagló, haldokló kis galamb”-nak tűnő Beatrix történetét, megismerhetünk egy nagy, lovagias és ostoba férfiszerelmet is, Mátyás királyét.
Hogy azután ilyen volt-e valóban a történelemnek ez a két szereplője? Nem tudhatjuk. Ha valakit Mátyás és Beatrix szakszerű életrajza érdekel, ma már több közül is választhat – talán a legjobb Kubinyi András Mátyás király című műve. De ha valaki a fantázia és a regényes elbeszélés segítségével szeretné újrateremteni Hunyadi Mátyást, nem hagyhatja ki olvasmányai közül A nápolyi asszonyt.

Baranyi Katalin
(ekultura.hu)

2015. július 10.