|   Beszélgetések a keresztény vallásról Lazi Könyvkiadó 2012, Szeged Rotterdami Erasmus (1466-1536) Colloquiája korának egyik leginkább olvasott, ám legtöbbet kritizált műve is volt, amely az egyre bővülő kiadások során eredeti, társalgási nyelvkönyv jellegét végül teljesen levetve, egy olyan sajátos dialógus-gyűjteménnyé vált, amelyben a keresztény hit, az antik erkölcstan és a szatirikus társadalomkritika elválaszthatatlan egyveleget alkottak. Az egyházreform ügye a kor egyik legégetőbb problémája volt, a dialógusok tekintélyes hányada foglalkozott a kérdéskör különböző aspektusaival. A magyarul első ízben megjelenő, bőségesen jegyzetelt párbeszédek nem csupán a humanizmus és reformáció korával foglalkozó szakembereknek kínálnak kiváló forrásanyagot, hanem valamennyi, a korszakba bepillantani kívánó érdeklődő olvasó számára is, illetve mindazoknak, akik az Erasmus által képviselt keresztény lelkiség és tolerancia mélyebb megértésére vágynak. 
 
 Elsőre talán... 
 Elsőre talán nehezen összeegyeztethetőnek tűnik a klasszikus  filozófia és a keresztény teológia, a humanista gondolkodóknak mégis  sikerült kibékíteniük e látszólag ellentétes felfogásokat. És nem csupán  a retorikai hagyomány (no meg az ezzel valamennyire rokon, kora újkori  kazuisztika), valamint a Biblia feletti elmélkedések ötvözésére  gondolok, hanem arra az emberközpontú vallásos gondolkodásra is, amely  valószínűleg rendkívül újszerűnek hatott a középkor dogmatikussága után,  ám egészen bizonyosan igencsak távol áll a 20. és 21. század merev,  tekintélyelvű egyházainak felfogásától és kinyilatkoztatásaitól is.  Hiszen dialógusaiban Erasmus többször utal rá, az „Istenes lakomá”-ban  pedig ki is mondja, hogy: „az emberért vannak a szabályok, és nem az  ember van a szabályokért”. (Ez utóbbi bölcs és  tagadhatatlanul jézusi megállapítást persze nem kizárólag, és nem is  elsősorban az egyházi, sokkal inkább a dogmatikus világi  funkcionáriusoknak kellene megszívlelniük, ha velünk együtt ők is egy  élhetőbb társadalomban szeretnének élni.) Ugyanakkor  akár azzal is „megvádolhatnánk” Ersamust, hogy barátjához, Morus  Tamáshoz hasonlóan utópisztikus – tehát eleve megvalósíthatatlan –  eszméket hirdetett, és egy olyan, fantasztikus világot képzelt el,  melyben egy sózotthalas és egy hentes a hús- és halevés ürügyén bármikor  könnyedén képes felhozni teológiai érveket saját igazuk bizonyítására,  ahogy az a „Halevés” című dialógusban megtörténik. Itt azonban újfent a  klasszicista-humanista eljárásmód fedezhető fel, amikor az eklogákhoz  hasonlóan egyszerű, hétköznapi emberek (igaz, ez esetben nem pásztorok,  hanem kereskedők) diskurálnak el kvázi-idilli környezetben a világ nagy  kérdéseiről. Az elvakult szabálykövetés és a  húsevés részleges tilalmának tematikája ezenkívül kétségtelenül  összecseng a böjtölés több helyen felbukkanó problémájával is:  lehetséges, hogy az önmegtartóztatás esetenkénti ésszerűtlenségének  hangsúlyozása Erasmus hal iránti averziójából fakadt, a képmutatás és a  vakhitből eredő egyéb visszásságok egyetemessége azonban nehezen  megkérdőjelezhető. Erasmus megfontoltságot, mérlegelést és  mértékletességet javasló megoldása ráadásul a mai napig hasznos és bölcs  tanácsnak számít, ahogy ugyanez érvényes az önmagunk túl korai  elkötelezése ellen felhozott érveire és megállapításaira is. Lenne  mit tanulnunk tehát Erasmustól: gondolkodásának tisztaságát, az  általános szemléletét átható feltétlen szeretetet és a mások  véleményének tiszteletét mindenképp érdemes elsajátítanunk, hiszen  manapság igencsak ritkán fordul elő, hogy bárki is meghallgatná a  másikat, majd alaposan átgondolt érvekkel cáfolná a nézeteit. Ám nehezen  elképzelhető, hogy Erasmus humanizmusa visszhangra találjon a mai  világban, ahol az emberek többsége nem azt akarja hallani, ami igaz,  hanem azt, ami megegyezik beszűkült, sokszor gyűlölködő világképével, és  így a lehető legtávolabb kerül nemcsak a klasszikus gondolkodástól,  hanem a keresztényi szeretet eszményétől is. 
 http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2013-03-02+09:00:00/rotterdami-erasmus-beszelgetesek-a-kereszteny-vallasrol | |
| Kategória: | Reneszánsz kori művek | 
| Terjedelem: | 240 oldal | 
| Méret: | 112 mm x 197 mm | 
| Kötés: | keménytáblás | 
| Nyelv: | magyar | 
| ISBN: | 978-963-267-178-9 | 
| Súly: | 0.32 kg | 
| Ár: 2 490 Ft 1 992 Ft | |
| 
 | |





