Kármán József

Fanni hagyományai

Lazi Könyvkiadó 1998, Szeged

,,Ó be jó itt, veteményeskertünk ajtaja megett, ide lopom ki magam, itt olvasok, itt írok, itt sírok. Ez a hely oly jó szívvel fogad, mások tőlem mind idegenek. Néha egy eltévedett kis méh rövid látogatást tesz hajlékomban. Kedves kis vendég, örömmel látlak, nem félek én fullánkodtul. Mérgesebb annál az embereké, te csak a bántót bünteted, az ember meg az embernek teszi napjait keserűvé. Itt távol vagyok tőlük, azért igen jó itt...

Ha a kék hegyekre nézek, vágyom rajtuk túlreppenni, ha a patak apró habjai eltűnnek, mint szeretnék rajtuk én is elcsuszamlani. Ilyeneket kívánok, és mégis, ha mindezeket megtenném, híja volna boldogságomnak. Hogy mi, azt újra nem tudom. Akaratos szív, ki gázol keresztül érzéseid zűrzavarán?"

"Egy gazdag érzelemvilággal megáldott fiatal lány fordul vissza az időből, amikor ránk tekint Kármán Fannija. »Érzéseinek zűrzavarát«, csalódásait, bánatát naplójában és levelekben rögzíti - ez adja a könyv formáját -, érzelmeinek szabad folyást leginkább kertjükben enged. Ha családja nem, a természet megértő hallgatója keserveinek.

Szándékosan használom a keserv szót, mert a Fanniban az irodalomtörténészek hosszú ideig nem láttak mást, csak Goethe Ifjú Wertherjének egy változatát. Hogy a Fanni magyar könyv, hogy a magyar feudalizmus zsarnoksága ellen lázad benne a magyar felvilágosodás, és formája, ha világirodalmi ihletettségű is, nem mutat nagyobb rokonságot a goethei életművel, mint a modern regények egymással, azt csak a legújabb irodalomkutatás mondja ki. A Fanni nem Werther-változat, hanem az első igazi magyar regény."

Szabó Magda