A logóra kattintva a Könyvmoly Antikvárium oldalára léphet!

Belépés
 
 
 
Budapesti és szegedi ingyenes átvételi helyeink!
Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 29. Pólósbolt... Szeged, Gogol u. 6, Könyvmoly Antikvárium...
Könyveinkre 2+1 akció!!!
KETTŐT FIZET, HÁRMAT VIHET!...
Fekete István akciós kötetek!
50% kedvezmény!
Olvasson bele könyveinkbe!
LAPOZGASSON!
2017. november 22.

Fekete István

Matula és egyebek

Lazi Könyvkiadó 2011, Szeged

Szerkesztő: Sánta Gábor

Fekete Istvánt elsősorban regényíróként tartjuk számon, míg az elbeszélőt lényegesen ritkábban emlegetjük. Ennek talán az a legfőbb magyarázata, hogy nehéz tájékozódni elbeszéléseinek mindeddig feltérképezetlen rengetegében. A megjelenés előtt álló bibliográfia segítségével azonban az életmű immáron áttekinthetővé vált, lehetővé téve olyan tematikus kiadványok sajtó alá rendezését, amelyek meghatározott szempontok - figurák, tárgykörök és elbeszélésmódok - szerint mutatják be az író gazdag kisepikáját.

Mostani kötetünk huszonöt olyan Fekete István-írás gyűjteménye, amelyekben a Paczolay, Herlicska és Matula nevű közismert hős szerepel. Az alakjukhoz köthető elbeszélések zöme eredendően tárcaként látott napvilágot, így a kötött terjedelem alapvetően meghatározta az ábrázolás- és elbeszélésmódot. A hangulat és a rajz mind nagyobb jelentőséget kap, és szinte magától értetődő a visszatérő figurák szerepeltetése. Ezeket nem kellett újra és újra bemutatni, a folytonosságot kedvelő olvasók pedig ismerősként köszönthették őket. Személyiségük és élettörténetük elbeszélésről elbeszélésre színesedett, és ez a helyszűke ellenére lehetővé tette a kalandok részletezését. A Paczolay Géza nevű barátot idézőket éppen úgy, mint a kezdetben Herlicskának, később pedig Matulának hívott idős ,,tanítómesterrel" együtt átélteket. Ha ciklusaikat időrendben vizsgáljuk, világosan nyomon követhető, hogyan mélyül el a kezdeti vadászanekdota. A fegyverhasználat egyre inkább csupán ürügye annak, hogy az író a veszteségről, erről a megrázó közösségi és magánéleti élményről beszélhessen. Az elbeszélések összeolvashatósága ugyanakkor Fekete István figurateremtését is hatásosan szemlélteti, egyúttal azt is bemutatva, hogy miként formálódott ez a sajátos írói szövegvilág egészen a Tüskevárig és a Téli berekig.


Tartalom

PACZOLAY

Vendégek voltunk

Paczolay álma

Két karácsony

Lelkiismeret

,,Túzokjaim"

Karácsonyest

1923 karácsonya

Húsvét

Kisasszony

Szomorú karácsony

Kalapky bácsi

HERLICSKA

Herlicska és a vidra

A múlt tüzei

,,Az" a puska

MATULA

Matula és egyebek

Elmúlt a nyár

Óév este

November

A könyv

Egy csillag van csak az égen…

Kakukkmadár

Miről álmodik az író?

,,EGY DARABKA VALÓSÁG FELELŐTLEN, SZÉP IFJÚSÁGUNKBÓL" (Sánta Gábor)


Ismertető

Hogyan lett Herlicskából Matula?

A visszaemlékezés attitűdje jellemzi a sokak által ismert és szeretett Fekete István elbeszéléseinek hangnemét.

Rég elmúlt, vadászattal eltöltött kényszerű karácsonyok, a trianoni veszteség döbbenete, vesztesége, vadak, halak, erdő, nádas, horhos, zsombék, nyári zápor, a téli korcsolyázás öröme adja a keretet Fekete István több évtizedet átölelő elbeszéléseinek, amit az író nosztalgikus derűje aranyoz be.

A Matula és egyebek c. kötet elbeszélései javarészt a Nimród c. vadászújságban és az Új ember c. vallásos lapban megjelent, rövidebb lefutású írásaiból készült tematikus válogatás-mely munka oroszlánrészét Horvát József szakértő vállalta magára, hogy az író szerteágazó életművében átlátható rend mutatkozzék végre.

A szegedi Lazi Kiadó, és a szerkesztő jóvoltából olyan tematikus kötet kerül az olvasó elé, ami e ,,bibliográfia "segítségével" figurák, tárgykörök, sőt narratívák szerint mutatják be az író kisepikáját.

Noha a kiadói utószó szerint - mely a gondos Sánta Gábor munkája - az értékvesztés élménye uralja az 1918-tól 1938-ig megírt, átölelt élményvilágot, mindez az olvasó számára gazdagodás is egyben.

Megfigyelhető az is, hogyan készül az író, az elbeszéléseiben, egyre jobban körüljárva, egyre jobban gazdagítva új-és újabb jellemvonásokkal, részletekkel figuráját. Eleinte a Herlicskának nevezett bölcs, öreg, erdőt, vizet egyformán alaposan ismerő és szerető, az emberi erkölcsről néhol egyedi nézeteket valló, pipát és pálinkát egyaránt kedvelő figurájából kibontsa a későbbi regényeiben (Tüskevár, Téli berek) nagy szerepet játszó, a vendégeskedő fiúk magára és a természetre eszmélésben döntő szerepet játszó Matula figuráját.

Kár, hogy alighanem csak a magyar tévénézők szívébe lopta be magát Matula (e két említett regényből rendkívül sikeres ifjúsági tévésorozatot készített hajdan a Magyar Televízió), aki a Kis-Balaton környéki vad-és vízi világot mutatta be a két szülői házból kis időre elszakadt kiskamasz számára s vett részt öneszmélésük lélektani folyamatában, melyben közelebb került a főszereplőkhöz, de az olvasókhoz és nézőkhöz is az izgalmas kozmosz, melyet jobb híján természetnek nevezünk.

Nos, Herlicskából válik - a szemünk előtt - a filmsorozatban megismert Matula, egyenlőre itt a kisprózai válogatásban. A szerkesztő munkája nem volt kevés:

,,Fekete István elbeszéléseinek jelentős hányada ugyanis eredendően alkalomhoz kötötten látott napvilágot. A Nimród számára például rendszeresen küldött hónapnovellát, míg az Új Emberben csaknem negyed századon át jelentek meg az ünnepi tárcái. Így a folyóiratokat és napilapokat böngészők számos Augusztust ismernek, és Karácsony címmel is több különböző Fekete István elbeszélés olvasható. Később ezek egy részét a szerző - amikor kötetbe válogatta őket - átkeresztelte, de azt tették azok a szerkesztők is, akik az elmúlt három évtizedben a kisepikáit rendezték sajtó alá. Fokozza a kuszaságot, hogy az utóbbi évtizedekben olyan kiadványok is készültek, amelyek az első megjelenések címeivel közlik az írásokat. Mindez tájékoztató jegyzetek, illetve kísérőtanulmányok nélkül történt, ahogy a pontos és következetes forrásmegjelölésre is csupán elvétve találni példát. Így nem tudható, hogy a megegyező című, de eltérő szövegű, valamint az esetenként három-négy különböző elnevezéssel »gazdagított« ugyanazon elbeszélés eredendően hol, és mikor és hogyan látott napvilágot. A legfontosabb adatok ismerete nélkül pedig elképzelhetetlen az alakulástörténet nyomon követése." - írja az utószóban Sánta Gábor.

Kerekes Tamás

2005. szeptember 20.

http://www.vajdasagportal.com/portal/modules.php?name=News&file=article&sid=2874

Ajánló

Ez a kötet bár névleg a vadászathoz kapcsolódó rövid írásokat tartalmaz, azért tiszta szívvel mégsem nevezhető erdő-mező-nádas köré csoportosuló történethalmaznak, mivel (miként azt már az Öreg utakon gyűjtemény kapcsán is említettem) a hangsúly nem a lesben eltöltött órák izgalmán, a téli hajtások feletti nosztalgiázáson van.

Az elmúlás feletti örömmel (mert mi még itt vagyunk és van mire emlékeznünk) vegyített borongás érzése fogalmazódik az olvasóban, régi barátok, ismerősök és rokonok felidézése, hajdan volt nyarak, susogó nádasok, gondtalan ifjúkori kalandok, vagy éppenséggel nemzeti tragédiák - az elszórtan fellelhető humoros részletek ellenére, összességében muszáj szomorkodnunk lapozgatás közben.

Aki erre a hangulatra nem különösebben vevő, az mégse tegye le ezt a könyvet, mert elrejtve a történetekben fellelhető néhány ötletcsíra a későbbi híres regényekből (Tüskevár). A nyári vihar által a nádasban eláztatott két pesti kamasz jelenetének korábbi változatában még maga az író a főszereplő, a szenvedő alany. Csak nála az égiháború nem tüdőgyulladásban végződik, hanem a mentorként tisztelt Matula felbukkanásával, és szimbolikus felnőtté válással (köszönhetően a pálinkás butykosnak).

Vagy amikor a Téli berekben Tutajos farkast lő - nos ennek is megtaláljuk korai, ha úgy tetszik, még kidolgozatlan változatát ebben a válogatáskötetben. A főszereplő ezúttal is az író, azon sem szabad csodálkoznunk, hogy ő sem dicsekszik az ily módon elejtett kutya bőrével.

Egyszóval aki keres, az irodalomtörténeti elemeket is talál, de úgy vélem többen vagyunk azok, aki ,,beérjük" Fekete István ízes mondataival elővezetett történeteivel - egy hajdan volt világ emlékeivel.

A Fekete István művei sorozatban eddig megjelent kötetek:

Zsellérek

Emberek között

Gyeplő nélkül

Végtelen út

Éjfél után

Öreg utakon

Eddig a szerző alábbi könyvéről írtunk:

Fekete István: Öreg utakon

Galgóczi Tamás

2005. 09. 29.

http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=3193

Kategória: Magyar szépirodalom
Fekete István művei 50% kedvezménnyel
Sorozat: Fekete István művei
Terjedelem: 224 oldal
Méret: 142 mm x 197 mm
Kötés: keménytáblás
Nyelv: magyar
ISBN: 978-963-267-147-5
Súly: 0.39 kg
Ár: 2 500 Ft 1 250 Ft

GY.I.K Súgó Jogi nyilatkozat Impresszum Szállítási díjak
© Lazi Könyvkiadó Kft. 2011