Ady Endre

Muskétás tanár úr

Lazi Könyvkiadó 1999, Szeged

,,A tanító úr búsongott. A piszkos és vad gyerekek kergetőztek és birkóztak az udvar gyepén vidáman. Májusi délután volt, és szomorú a fa­lu, mert nagyon is ragyogott a nap. A csúnya, barna-zöld mohok szégyenkeztek a háztetőkön. Megsárgult a falak mesze. Szemetesek az utcák, s mér­get pá­rolgók az árkok. A tanító úr hangosan szeretne átkozódni. Ó milyen nyomorúságos az élet, s milyen hitvány férfiú a tanfelügyelő. Ó szép ifjú­ság a debreceni kollégiumban! Ó vidám kostaévek! Hát ezért volt minden, hogy itt megvénüljünk? Megkopjunk, mint ezek a csúnya paticsos vis­kók? Meg­ko­paszodjunk, mint a nádtetők?..."

A kötet mintegy szintézise a nagykárolyi kisdiákévek emlékeit megörökítő írásoknak. Ady elbeszélései sem mások, mint feltárulkozó versek ,,kis­sé ködszerű történet-kosztümben", ahogy a költő maga meghatározta - s nem érdemlik meg, hogy feledésbe merüljenek.