Jósika Miklós

A nagyszebeni királybíró

Lazi Könyvkiadó 2006, Szeged

Jósika Miklós nagy múltú erdélyi arisztokrata család fia volt, főnemesi ősei, rokonai fontos hivatalokat viseltek Erdélyben. Bár mindenki gyors katonai karriert jósolt neki, ő inkább úgy döntött, hogy író lesz. Első megjelent regénye az Abafi, egyben az első igazi magyar regény is. A Walter Scott-i típusú, romantikus történelmi regényekért rajongó közönség hálás volt, hogy végre eredeti magyar művet is olvashat. Jósika ezzel egy csapásra az irodalmi élet középpontjában találta magát, s ezt követően sorban jelentek meg regényei. Műveiben történelmi eseményeket dolgozott fel, s ezzel a hazafias nemzeti hagyomány ápolása volt a célja. Világos után menekülnie kellett, de külföldön is lankadatlanul írt, s amikor meghalt, itthon nemzeti gyászként vették tudomásul elmenetelét. Jókai mondott fölötte gyászbeszédet, rámutatva, hogy Jósika volt a kezdet, tőle lépett tovább az egész magyar regényirodalom. Művei mára csaknem ismeretlenek az olvasóközönség előtt, pedig írói működése alatt százhuszonhét kötet regénye és elbeszélése jelent meg.
A nagyszebeni királybíró a kuruc korba repíti az olvasót, a mű a romantikus történelmi regények valamennyi kellékével rendelkezik: titokzatos ház, titkos folyosók, várostrom, ősrégi torony az erdélyi rengeteg szakadékában, eltűnt, elrabolt fiatal úrileányok, pénzhamisítás, talányos jellemű és cselekedetű szereplők. Az események nyomon követése közben pedig megismerkedhetünk az erdélyi nemesség életének néhány jellemző mozzanatával, szokásaikkal, nézeteikkel is.

Ajánló

A darabolós sorozatgyilkosságok epikai előzménye

Láncfűrészes, daraboló gyilkos még nincs, de huszonnégy szándékos gyilkosságról valló letartóztatott már van Jósika Miklós regényeiben, aki Eugen Sue, Walter Scott regényeinek elemeit is beépítette Erdély havasai alatt játszódó korai, bűnügyi regényeibe. Korai munkája, az Abafi c. regénye, a züllésnek induló ifjú megjavulásának lélektani kidolgozottságával hat, míg a Nagyszebeni királybíró c. műve a megjavítást már a bitóra bízza. Nem véletlenül idézzük Jósika korai munkáját: mindkét műben a közélet zsarnokká váló főszereplőjével való leszámolás az egyik döntő epikai mozzanat. A kritika szemére vetette, hogy műveiben sok a moralizálás (A nagyszebeni királybíró nem bővelkedik erkölcs-filozófiában), ellenben hatásosan érzékelteti a kuruc kor történeti levegőjét. Az egymással rivalizáló szász, osztrák, magyar, s Jósika által „oláh"-nak nevezett nemzet torzsalkodik Erdély vadregényes tájainak díszletei előtt. A cselekményben sok a kalandos elem, bájital, lányrablás, többszörös gyilkosság, hamispénzverés, lányszöktetés,, váratlan fordulatok. De az egész még nem jól kiszámított regényséma alapján bontakozik ki. A regény központi magja: Szász János, nagyszebeni királybíró és Déli Mihály segesvári polgármester hatalmi harca. Jósika az utolsó pillanatig nyitva hagyja az olvasó előtt annak eldöntését, hogy igazából, ki a bűnös. Már-már belenyugodnánk egy fővesztésbe, amikor Jósika megint csavar egyet a cselekményen. Egy korai, fordulatos magyar thriller a Nagyszebeni királybíró, ami végig meg tudja tartani az olvasó érdeklődését.

Lányrablással kezdődik, de az írónak gondja van ugyanezt a happy anding módszerével az utolsó oldalon feloldani. A cselekményvezetés néhol önkényesnek tűnhet, de ez a befejezés utal rá, hogy Jósika tudatosan komponált. Majd később Balzac írói módszere lesz, hogy minden tömött bugyelláris történetét regényben írja meg (a francia realizmus a nagy vagyonok eredetének realisztikus rajza is), Jósika Dickens, Walter Scott eszközeivel e tematikát a magyar sajátosságoknak megfelelően vérfagyasztó cselekményességgel párosította: ezáltal azok az úttörők közé írta be magát, akik olvasó közönséget hódítottak meg az irodalmi szintű magyar regényirodalom számára.

Kerekes Tamás

2006. 02.16.

http://thomaskerekes.blogter.hu/?post_id=17972