Bródy Sándor

Két feleség / Hófehérke

Lazi Könyvkiadó 2010, Szeged

Van-e örökzöldebb téma, mint a csillapíthatatlanabb szerelemé? Soha nem múló szerelem, önfeláldozás és becsület drámája bontakozik ki Bródy Sándor kisregényeiből. A magyar Zolaként is emlegetett kiváló író, drámaíró Bródy magán-életében sem volt ismeretlen a két asszonyhoz tartozás. Előnyös külsejének, írói tehetségének és erős kisugárzásának köszönhetően nagy sikere volt a nők körében. Írásai azt tükrözik, hogy jó ismerője a nők érzelmeinek, szeszélyeinek és praktikáiknak is, amelyekkel mérhetetlen boldogságot vagy éppen határtalan szenvedést képesek okozni önmaguknak és a férfiaknak egyaránt.

A Két feleség a vad, eszközökben nem válogató szerelmi hevület drámája, melynek középpontjában egy konfliktusokkal teli házasság áll, amelyre rávetül az első feleség árnyéka. Ellentétes érzelmek feszülnek itt egy-másnak és a szerelemnek megannyi formája – megsebzett és elfojtott, türelmes és hűséges, szenvedélyes és pusztító – vonul fel a műben, melynek cselekménye megállíthatatlanul halad a drámai végkifejlet felé.

Bródy másik írásában, a Hófehérke címűben is két nő határozza meg a férfi életét és boldogságának alakulását. Balassa Imre útra kel, hogy megkeresse az ideálját, „Hófehérkét” – és meg is találja, sőt hamar el is jegyzi. Mikor azonban már minden készen áll az esküvőre, találkozik egy másik lánnyal… Lehet, hogy ő az igazi Hófehérke?

„Józanság nemigen sok van az egész dologban” – véli Balassa, majd hozzáteszi: „Természetes, hogy nincs; ez a szerelem.”

Mindkét történet a szenvedély és a halál szövedéke, legbelső valónk: a boldogságát holtáig hajszoló ember históriája.

Ajánló

A Lazi Könyvkiadó egyik fő küldetésének tekinti, hogy a lehető legnagyobb merítésben jelentessen meg kevésbé felkapott, mégis különleges klasszikus írásokat.

Az egyes írók teljes életművét tárva elénk olyan szépirodalmi műveket jelentet meg, amelyek túlmutatnak a kötelező olvasmánylistán. Ily módon újabb irodalmi remekekkel ismertet meg minket, amelyekkel az iskolai tananyag elemeit is kontextusba helyezi és segít abban, hogy megértsük, mi miért alakult úgy, ahogy alakult a világ és hazánk irodalmában. Ilyen irodalmi csemege Bródy Sándor: Két feleség kötete is.

Bródy Sándorra az irodalomtörténet sok szempontból igazi előfutárként, vezéralakként tekint. Művei különleges ötvözetei a Jókai által jegyzett romantikának, és a Zola nyomán ismertté vált naturalisztikus irodalomnak, mindamellett igazi népies hangvételben csengenek, nyelvezetük egyszerű, tiszta szépségű.

A Két feleség című kötetben a címadó mellett a Hófehérke című kisregény is helyet kapott. Mindkét írás rövid példázat az említettekre. Témájuk a szerelem, szenvedély, amely állandó kapcsolatban áll a valós, vagy elképzelt, de felszín alatt így vagy úgy megbújó agresszióval, pusztítással.

A két kisregény a női-férfi kapcsolatok szürreális voltát mutatja be. Adott egy erős, de mégis a férfi nemtől függő női alak, aki csak félig-meddig alakítja saját sorsát, időként a zord körülmények áldozatává válik. Számomra pontosan önállótlanságukból és naivitásukból kifolyólag kissé érzelgősek, túl szeszélyesek és ezért zavaróak ezek a női megformálások, de a kor követelményeinek megfelelő női „ideálnak” azonban minden bizonnyal tökéletes mintázatai.

És adott a férfi, aki rögös utat jár be, hogy megtalálja élete párját, és bizony e kálvária során hibát hibára halmoz.

Ennek megfelelően mindkét történetben álomszerűen van jelen „a másik” asszony alakja, mindvégig kísértve, csaknem ellehetetlenítve a „sorban” őt követő leány boldogságát. Bródy Sándor novellái a felszínen egyszerű példázatai a szerelemféltésnek, mélyebben megvizsgálva azonban vad indulatok, komoly kompromisszumok, félelmek leleplezői.

Szereplői egyszerre egyszerű, gyakran falusi, a fővárosba „felkerült” emberek, és összetett, bonyolult helyzeteket, érzelmeket megélő hősök, és antihősök. Ösztöneik, szenvedélyeik vezérlik őket, a pokol mélységeit és a paradicsom magaslatait megjárva próbálják helyreállítani életük kényes egyensúlyát, hogy folytathassák csendes, nyugodt, mindennapi életüket.

A kisregényeket még izgalmasabbá teszi, hogy önéletrajzi ihletésűek: Bródy jóképű fiatalemberként maga is gyakran hasonló kétértelmű szituációk főszereplője volt. Romantikus lélekként első kézből tudósít tehát a szerelemmel járó, mindent elsöprő, szétszaggató érzésekről és az elmúlás általi fenyegetettségről.

Ily módon a könyv, többféleképpen is olvasható: pergő, fordulatos szerelmi történetként, mélylélekrajzként, irodalomtörténeti emlékként ugyanúgy megállja a helyét, mint Bródy önvallomásaként.

Krausz Vera

2010. március 18.

http://www.ekultura.hu:80/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2010-03-18/brody-sandor-ket-feleseg